Nagyon frusztráló és idegesítő, amikor egy elektronikus üzenetre nem érkezik válasz. Az impulzus kiáramlik az éterbe és csak várakozunk a válaszra. Ha látod, hogy elolvasta, annál rosszabb. ilyenkor meglódul a fantáziánk. Miért nem válaszol az üzenetemre? Rendkívül idegesítő !
Egy ismerősömmel rendszeres vitatémává vált a chatelés. Más a vérmérsékletünk, a tempónk a reakcióidőnk. Lassabban, megfontoltabban, körülményesebben fogalmazza meg a mondanivalóját. Megesik, hogy órákra félre is teszi az üzenetet, mire megszüli a választ. Jómagam zsigerből, érzésből és azonnal dobom vissza a labdát. Számtalanszor megtörtént, hogy ráküldtem valamit, amit el is olvasott, de nem kaptam rá érdemi reakciót. Jól felingerelt, úgy gondoltam, ignorál. Miért nem válaszol az üzenetemre?
Amikor felhánytorgattam neki, nem értette a dolgot. Szerinte nem kell mindenre reagálni, ráadásul azonnal. Engem viszont megnyugtatna, akár egy szmájli, vagy egy „persze” is, mert emocionális vagyok. Fontos látnom, kiváltott belőle az üzenet valamit. A konkrét kérdés azonban más kategória, amire gyors választ remélek, mert fontos dologról lehet szó. Kézenfekvő példa:
“Tudnál hozni Panadolt?” Én csak várok, miközben majd szétrobban a fejem. Később felhívom, hogy kicsikarjak belőle valami választ. Nem fogom, ha van ideje rápillantani, miért nem vakkant felém valami rövidet. Legalább egy tömör választ adjon, mondjuk olyat, hogy „jó”.
Természetesen velem is előfordul, hogy nem replikázok azonnal. Két esetben lehetséges, egyrészt, ami ráérős kategória és nem vár választ, pl. egy vicc, link, cikk, video, stb. Ez egyértelműen csak jelzés, amire nem kötelező reagálni.
A másik, amikor látszik, hogy játszmázás vagy hosszas vita kerekedne belőle. Ezekre nem mindig van időm vagy idegrendszerem. Van olyan ismerősöm, akivel már nem egyszer befürödtem. Tipikusan így kezdődik:
„Szia! Ráérsz most?”
Erre nincs jó válasz. Abban a pillanatban, ha szabad jelzést kap, már zúdítja is az összes búját, baját órákon keresztül. Egyszer azzal is próbálkoztam, hogy „nem, éppen temetésre indulok”. Nem zavarta. Nagyjából 4-6 ezer karakterben akkor is elküldte, hogy éppen mitől keserű a szája íze.
Egy másik szokásához híven este 11 és éjfél között jelentkezett – munkaügyben.
Minden átmenet és mentegetőzés nélkül, agresszíven belecsap a nyugalmas estéimbe. Őt direkt szívattam azzal, hogy másnap válaszoltam az üzeneteire. Hosszú időbe telt, míg sikerült elérnem, hogy munkaügyben e-mailt írjon. De arra is szigorúan csak nappal adtam választ, hacsak nem vészhelyzet volt éppen.
A chat friss, kialakulatlan műfaj, amibe mindenki beleviszi saját elvárásait, szokásait. Egyrészt, ha nem közvetlen hívás, azaz karakteres üzenet, mindenképpen azt feltételezi, hogy ráér. Az alap probléma forrása ez. Az üzenetváltás résztvevői egyre inkább elvárják az online világban a folyamatos és azonnali választ. Ha pedig az nem érkezik meg, nyugtalanná válnak, és személyes okokat sejtenek a háttérben. Lehet, hogy nem véletlenül.
A virtuális rendszereket direkt olyanra fejlesztik, hogy minden tekintetben kielégítse a felhasználót, a partner szinte minden rezdülését jelezze. Ez az emberi agy jutalomközpontjában stimulációt okoz, amit a függők dopaminként érzékelnek. Ez tölti el őket elégedettséggel. A mobilok elterjedésével egyre fokozódik a függőség és a függők között a válaszéhség. Így egyre több időt töltenek online a felhasználók, egyre jobban kiszolgáltatják magukat a lehetőségeiknek.
A fiatalok 54, a felnőttek 57 százaléka sosem kapcsolja ki a telefonját derül ki a Samsung Electronics kutatásából. Minden harmadik néhány percenként ránéz a készülékére a kamaszok közül, míg a felnőttek közel harmada félóránként teszi ugyanezt.
Ez a folyamatos készenlét válaszfüggőséghez is vezethet, ami állandósítja a spekulálást a chat partner szándékairól. „A körülöttünk lévő világ is azt sulykolja, hogy minden platformon adjuk át magunkat ennek a tendenciának – mondja Skultéti-Szabó Katalin, klinikai szakpszichológus. – A kommunikáció, amit a testbeszéd is kiegészít, nagyon összetett folyamat. A virtuális eszmecsere során ez a vizuális kellék hiányzik eszköztárunkból, így nem csoda, ha hiányában elbizonytalanodunk, és helyettesítőket keresünk. Ilyen helyzetben, a legdurvább konfliktus abból adódik, ha nem válaszolnak a kérdéseinkre, negligálnak bennünket. Hívhatjuk ezt „virtuális testbeszédnek”, ami ugyan akkor súllyal esik latba, mint a valóságos.”
A válasz hiánya a legtöbb emberben szorongást okoz kisebb-nagyobb mértékben, azonban ez felerősödik, amikor látjuk, hogy a másik fél már elolvasta. Különös módon nem csupán a válaszhiány okoz szorongást, de az is, ha olyan üzenetet kapunk, amire nem akarunk válaszolni. Ebben az esetben az alany trükközni is kezdhet, inkább nem nyitja meg az üzenetet vagy megpróbálja kijátszani, elrejteni a visszajelzőt arról, hogy olvasta.
A válasszal való visszaélésnek több oka lehet
A könnyed üzenetváltás a mindennapjaink részévé vált, ezért természetesnek vesszük, hogy mindenki örömmel és azonnal beleveti magát. Vannak helyzetek, amikor a telefon használata a jó ízlés vagy a normalitás határain kívülre kerül, netán nincs rá mód vagy idő. A használathoz hozzátartozik a keretek betartása és az ésszerűség. Ha folyton a kezünkben van és kiszolgáltatjuk magunkat a kommunikációs csatorna összes lehetőségének, függővé válunk tőle. Főleg, ha állandóan az jár az eszünkben; miért nem válaszol az üzenetemre?
Amennyiben ezt tapasztaljuk, azonnal tegyük meg a szükséges lépéseket. Igyekezzünk eltávolodni az elektronikus platformtól, vegyünk a kezünkbe könyvet, beszélgessünk emberekkel. Tréningezzük magunkat arra, hogy az üzenet váltás során számoljunk el tízig, soroljuk előre egyéb teendőinket, gondoljunk arra, ha sürgős lenne hanghívást kapnánk. Ha nem érünk el eredményt, forduljunk szakemberhez segítségért. A pszichológus, Skultéti-Szabó Katalin szerint a realitás talaján kell értékelni a mobilon kapott reakciókat:
Nem szabad jelentőséget tulajdonítani a válaszhiánynak, mint amennyit valóban érdemel. Az okostelefonok nem gondolkoznak és éreznek helyettünk, azt továbbra is önmagunknak kell megtenni.
Az NLCafe alapján: https://www.nlcafe.hu/lelek/20181204/chat-uzenet-valasz-pszichologia/