Kognitív pszichológia
A kognitív tudomány vagy megismeréstudomány minden olyan tudományterületet magába foglal, melynek létezik olyan szelete mely a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy „globális”. Ide tartoznak a biológia, pszichológia, filozófia, nyelvészet, antropológia és számítástechnika.
Tudományterületek, melyekben megjelent a „Kognitív szemlélet”
Nem egy különálló tudományágról van szó, inkább összekötő kapocs néha látszólag igen távol eső tudomány területek között. (Mint amikor egy problémára több megoldás létezik, de a probléma komplexitásából adódóan először csak részmegoldásokkal szolgálhatunk, majd a részmegoldásokat összekötve juthatunk közelebb az összetettebb probléma megoldásához.) Ebből már láthatjuk, hogy egyik fő „erőssége” abban rejlik, hogy nem közös módszertant ad a kutatók kezébe, hanem sok különböző kutatás filozófiai alapokon nyugvó, de egy irányba mutató ismereteit.
Sokkal helyesebb kognitív tudomány helyett a kognitív szemlélet megnevezés használata. A kognitív szemléletű kutató vizsgálódásai során (legyen szó emberről, állatról vagy gépről) a megismerési szempontot helyezi előtérbe, s a megismerő modelleket úgy tekinti, mint a környezetet modelláló rendszereket. Ez a belső modell átalakítható, s átalakulni képes különböző hatásokra. A tulajdonképpeni megismerés (az állatvilágban is) akkortól jön létre, mikortól a modellek változtathatók lesznek, s a modelleken végzett műveletek ellenőrizhetők. A megismeréstudományi szemlélet a hatvanas évektől kezdődően alakult ki két nagy szakaszban. Először létrejöttek az egyes szakmák kognitív irányzatai, s mint vezető terület, létrejött a kognitív pszichológia. Később megjelent az igény az interdiszciplináris együttműködésre a különböző irányzatok között, amelyet összefoglaló néven megismeréstudománynak nevezünk.[1]
Mivel foglalkozik a kognitív szemléletű kutató?
- Valójában magával a megismeréssel, a tudással foglalkozik annak minden lehetséges aspektusából
- a tudás megszerzésének mikéntjével
- a tudás keletkezésével: már maga a tudásban való bizonyságunk is elkülönít egymástól tudás fajtákat, hiedelmet és igaz tudást
- a tudás felépítésével, epizodikus, szemantikus, procedurális tudással
- de a belső folyamatok algoritmizálhatóságával is foglalkozik ekképpen megkülönböztet deklaratív és procedurális tudást.
A pszichológus szemszögéből megfogalmazva:
„A megismerés-tudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez.”[2]
A kognitív tudomány ágai
Kognitív pszichológia
A kognitív pszichológia az emberi megismerés tanulmányozását állítja előterébe, azt kutatja hogy az ember mint élőlény hogyan képezi le a világot, mi módon látja, miként éli meg azt. A világról milyen reprezentációt hoz létre. A megismerést egyetlen közös folyamatként kezeli, az információfeldolgozási-felfogási elmélet szerint a külvilág ingerei egyre elvontabb reprezentációkként képződnek le.[3] Így ismét az ember belső mechanizmusaira tereli a figyelmet, de nem használja már az introspekciót a megismerés eszközeként, helyette egyik fő vizsgáló módszere a modellálás.
Az agy lobuláris felépítése
Az emberi megismerést kísérletekkel megszerzett információk felhasználásával, kognitív modellek megépítésén keresztül próbálja megérteni (modellálás). A kognitív szemléletű kutatók úgy vélik, hogy lehetséges a kognitív folyamatok „semleges nyelven” történő jellemzése és fel lehet építeni egy olyan modellt, amely független annak fizikai rendszerétől. Mégis sok kutató (redukcionista kutatók) próbál visszanyúlni és a modellt az agy moduláris felépítésére alapozni, mivel egy modell paramétereit erősen megszabhatják fizikai tulajdonságai, amelyeket figyelembe véve közelebb juthatnak a keresett modellhez, így az emberi reprezentáció tökéletesebb megértéséhez. Ez a módszer a szemlélet kritikájának egyik fő támadáspontjává is vált, mondván mit mondhat az emberi viselkedésről a steril laboratóriumban – főként a határokat feszegető kísérletekből – összegyűlt adatokra épített modell.
A kognitív pszichológia egyik kulcsfogalma a reprezentáció. A világot leképező modellek szimbólumokból építkeznek és ezek dinamikus kapcsolatainak összessége alkot egy reprezentációt. Ilyen például a kognitív térkép, amely a téri világ leképzését jelenti, ami által az állat tájékozódni képes. Ilyen továbbá a főemlősöknél már megtalálható egyedi eseményekre vonatkozó reprezentációs rendszer, ahol még a leképzett elemek és belső szimbólumok között analógiás összefüggések vannak. És valószínűleg az egyik legmagasabb szintje az embernél, a beszéd megjelenésével kialakult propozicionális reprezentáció, amely lehetővé tehette a reprezentációs rendszerek összekötetését.
A kognitív pszichológia története
A kognitív pszichológia egyik megalapozója, Edward Tolman. Bár mindig is behavioristának tekintette magát, munkássága során a behaviorista paradigmába nem igazán beleillő elméletet dolgozott ki egy belső reprezentáció meglétéről, a kognitív térképről. Az a felismerés, hogy a tanulás belső folyamatokra, belső struktúrákra épül, igencsak meghatározó lépés volt a kognitív pszichológia megszületése felé.
Sir Frederic Bartlett a Remembering A Study in Experimental and SocialPsychology című könyvében erősen bírálta a behaviorizmust. Ebben a könyvben szakított a tudatot egységes statikus rendszerként való felfogással és bevezette a sémák fogalmát, amelyek nagyobb jelentéssel bíró dinamikus felépítésű és egymással kapcsolatot létesítő alapegységek. Elméletét híres „rekonstruktív memória emlékezet” tesztjével támasztotta alá.
Később Noam Chomsky felhívta a figyelmet arra, hogy az addig uralkodó egyik fő irányzat, a behaviorista pszichológia keretei között rengeteg nehézséggel kell szembe nézni, amikor például a nyelvet szeretnénk megmagyarázni. Ez a kritika rengeteg kutatást indított el és erősen megingatta a behaviorizmus alapjait.
Más tudományterületek rohamléptékben való fejlődése, így az informatika is nagy hatást gyakorolt a kognitív pszichológia megszületésére, mivel a számítógépek analógiájára az embert is megpróbálták információfeldolgozóként kezelni. Innen indult rohamléptekű fejlődésnek a mesterséges intelligencia kutatása és az emberi psziché gépeken való modellezése. E terület egyik legkiemelkedőbb kutatója Herbert Simon.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából