Három nap munka, négy nap pihenés, ráadásul ugyanannyi fizetésért! Ugye jól hangzik? Egy mexikói milliárdos, Carlos Slim szerint ez lenne a megoldás az emberiség összes problémájára. Kipihentség, lelkesedés, háromnapos munkahét – mint a mesében. De vajon az üzletember ötletében mennyi a ráció?
A magyarok 67 százaléka a felmérések szerint elégedetlen a fizetésével. A Nielsen adatai alapján az európai átlaghoz viszonyítva a munkakörülményekről is silány véleményt alkottunk: csupán 45 százalékunk tud megfelelő egyensúlyt tartani karrier és magánélet között. A kevesebb munka ugyanannyi pénzért jól hangzik, de kivitelezhető?
– Háromnapos munkahét alatt megkeresni ugyanannyit fenntartható és észszerű módon csak a termelékenység növelésével lehetne – kezdte Bod Péter Ákos közgazdász. – Ehhez azonban gyors modernizáció, üzleti rugalmasság és a maitól eltérő szervezeti méret kellene. Nálunk a vállalatok többnyire nem elég gyorsak és rugalmasak: zömében inkább a gépsor irányítja az embert. Így gazdaságunk még nem érett meg egy ilyen változtatásra. Elgondolkodni érdemes ezen – fejtette ki a szakember.
A másik megoldás a rendszer bevezetéséhez még ennél is jobban fájna a dolgozóknak: elengedhetetlen lenne, hogy faragjanak az amúgy sem túl magas béreken.
Szilágyi Gyula szociológus szerint ugyanis ha a kevesebb napon nem növelnék a termelést, a fizetéseket kellene csökkenteni:
– A mostaninál kevesebbet szinte bűn lenne fizetni a munkavállalóknak. Márpedig a kevesebb bért legfeljebb a szétszórt szociális juttatásokból lehetne kompenzálni, hiszen a munkanélküliek munkába állásával azok a pénzek felszabadulnának. A gond, hogy a milliárdos érvelésével ellentétben a környezeti terhek nem csökkennének, hiszen a folyamatok, amelyekkel a gyárakban, üzemekben, vállalatoknál dolgoznak, ugyanazok maradnának – magyarázta a szakértő.
Carlos Slim idealizált világában egy állást több alkalmazottnak kellene betöltenie. Elgondolása szerint a több szabadidő nagyobb teret adna a kiteljesedésnek, és a keresletet is növelné a szolgáltatásokban. Ehhez persze a fizetések szinten tartása szükséges, amihez a milliárdos is belátja, hogy automatizációra van szükség. De vajon tényleg megszűnne a munkanélküliség, és megoldódnának a problémák, ha mindent gépek irányítanának?
Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei asztalos cég, a Nyakigláb Kft. vezette be itthon közel egy évvel ezelőtt a négynapos munkahetet. Ott napi 10 órás beosztásban hat embert foglalkoztatnak. Az ügyvezető szerint a több pihenésből lehet igazán profitálni.
– Több célt tudunk elérni, és mindezt anélkül, hogy folyamatos túlóráról, a hajszolásról és a vészesen közeledő határidőkről szólnának a napjaink – állította a HVG-nek Kusinszki András.
A pszichológus szerint mindenképpen jót tenne a rövidítés:
– A munkanapok csökkentésével, de a fizetések megtartásával sokkal pozitívabbak és kevésbé frusztráltak lennénk, többet tudnánk foglalkozni a gyerekeinkkel, a számunkra fontos dolgokkal. Mivel a szerda például egy beláthatóbb időhatár, mint a péntek, a lendületünk jobban kitartana, a munkát pedig újult erővel kezdenénk hétfőn – mondta Skultéti-Szabó Katalin pszichológus.
Slim elképzelése szerint azonban mindehhez a nyugdíjkorhatár kitolása is szükséges lenne, hogy megkíméljék az államok és a cégek költségvetését a nyugdíjak terhétől.
– Munkaköre válogatja, hogy megoldható-e a nyugdíjas korú emberek alkalmazása: alkalmassági vizsgálatokkal szűrhető lenne. Szakmánként egyénekre lebontva kellene meghatározni, hogy ki meddig vállalhat el egy adott munkát, és miután azt az illető már nem tudja elvégezni, nyugdíjba vonulás előtt még pályát módosíthat. A heti három munkanap inkább azért veszélyes, mert a megnövekedett szabadidő alatt, a passziók kiélése közben az emberek könnyen elfeledkezhetnek arról, hogy reprodukálni is kellene önmagukat – vázolta fel dr. Farkas Miklós háziorvos.
A doktor szerint ugyanis a nagy szabadságban, ha az emberek több időt fordíthatnának arra, hogy kedvteléseiknek éljenek, esetleg a többi „kötelességüket”, mint például a gyerekcsinálás, könnyebben elhanyagolnák.
A háromnapos munkahétnek tehát sok pozitív, de számos negatív hozadéka is lenne.
V. B–M. N.