Gyógypedagógiai pszichológia
A gyógypedagógia pszichológia fogalma, tárgya, részterületei
A gyógypedagógia pszichológia két tudományhoz tartozik egyszerre a gyógypedagógiához és a pszichológiához. Felfogható úgy is, a gyógypedagógiai pszichológia része csak a gyógypedagógiának, ahogy például a gyógypedagógia története is az. De lehet a pszichológia egy ága, hasonlóan például a munkapszichológiához vagy sportpszichológiához.
Szoros kapcsolatban van mindkettővel, munkaterületét a gyógypedagógia adja, eljárásait, módszereit a pszichológia. Mindkét irányban jól elkülöníthető, nem olvad egyikbe sem, mindkettővel csupán határos, de mégis önálló.
A gyógypedagógiai pszichológia fogalmának meghatározását nehezíti, hogy maga a gyógypedagógia fogalma sem alakult ki még egységesen. Egyes iskolák szerint a gyógyító nevelés önmagában nem gyógyít, csupán korrigál, helyesbít.
Pszichológiai szempontból különböző nyelvterületeken a„fogyatékos”, „kivételes”, „abnormális” vagy a „speciális pszichológia”, a „medikoszociális pszichopedagógia” kifejezéseket használják.
Legjobb talán a hazánkban alkalmazott, több szempontból vitatott gyógypedagógiai pszichológia kifejezés, mivel megfelelőbbet még nem talált a hazai és a külföldi szakirodalom.
A gyógypedagógia tudomány létjogosultsága ma már vitathatatlannak tekinthető, elméleti és gyakorlati értelemben is. Sajátos tárgya, módszerei, speciális funkciója van. Gyógyító pedagógiának nevezünk minden olyan pszichopedagógiai tevékenységet, amely a fizikai vagy pszichikai rendellenességben szenvedő gyermek állapotának javítása érdekében történik.
A gyógypedagógia olyan egyének nevelésével foglalkozik, akiknek lelki és szellemi fejlődését individuális tényezők zavarják vagy korlátozzák. A nevelést és oktatást a sérült gyermek igényeinek mértékére és formájára alakítja, speciális, főképpen redukciós és kompenzációs módszerekkel. Fizikai és pszichés gátoltságok területeit érinti fő formái szerint különleges nevelésre, gyógyító nevelésre és serkentő nevelésre tagolódik.
SZABÓ A. (1967) így határozza meg a gyógypedagógiát: „a gyógypedagógia (gyógyítónevelés-tudomány) a tudományoknak az az ága, amely a gyógypedagógiai tevékenység tényeit, törvényszerűségeit kutatja, rendszerbe foglalja. A gyógyító neveléstudomány önálló, speciális pedagógiai tudományág, amely egységes a gyógyító nevelést igénylő abnormálisok minden esetben sérült, a normálisoktól eltérő személyi-ségére irányuló korrekciós tevékenység tekintetében. Egyben magas fokon differenciált a különböző típusú abnormálisoknak megfelelően kialakult gyógyító nevelői tevékenység következtében.”
A ’60-as években szakmai véleménykülönbség alakult ki hazánkban, amelyek a gyógypedagógiai lélektant is érintik. A nézeteltérés fókuszában a gyógypedagógia „egysége”, „önállósága”, és „gyógyító jellege” állt. A „külön pedagógiai szemlélet” képviselői nem követték a hagyományos magyar koncepciót. A gyógypedagógia és a gyógyító nevelés elnevezés helyett a külön pedagógia (különös pedagógia, speciális pedagógia) kifejezést kívánták használni, mivel a gyógypedagógiai tevékenység gyógyító funkcióját és hatékonyságát nem ismerték el. Nem támogatták az egységes felfogást a gyógypedagógiai tevékenységben, sem a tudomány művelésében. A gyógypedagógia egységességét a régi szakirodalom, a gyógypedagógiai nevelés gyakorlati tényezői, a tudományos kutatások eredményei és a nemzetközi tapasztalatok alapján vitatják. Minderre hivatkozva a gyógypedagógiai tanárok képzésében az egyre inkább egyirányú szakosodást kívánták bevezetni.
A „gyógypedagógiai szemlélet” hívei viszont a hagyományos magyar felfogás (RANSCHBURG, TÓTH Z., VÉRTES, BÁRCZI) alapján álltak hozzá, és ugyancsak tudományos eredményekre és külföldi szakirodalomra hivatkoztak. Vezető képviselőik a gyógypedagógia egész területe fölötti átlátást kívánnak meg azoktól, akik fogyatékosokkal, a fogyatékosok bármelyik csoportjával, foglalkoznak. Egy lépés előnnyel indultak, mint a külön pedagógia képviselői. Azt a tényt tekintették elsődlegesnek, (és ebben látták a gyógypedagógia sajátosságát), hogy vannak olyan gyermekek (fiatalok és felnőttek), akik fogyatékosságuk következtében nem képesek az épekhez hasonlóan beilleszkedni a családi, iskolai és társadalmi közösségbe. Szerintük erre a tényre kell a gyógypedagógiai tanárok képzésében ügyelni, ennek ismeretében kell a gyógypedagógusoknak nevelő-oktató tevékenységüket végezni, és ehhez kell szabni a tudományos és gyakorlati munkát egyaránt.
A gyógypedagógiai szemlélet követői szerint a gyógyító nevelés természetesen nem orvosi értelemben gyógyít, hanem a sérült személyiség korrekciós (orthopedagógiai) fejlesztésével. Az elsődleges sérülés okozta további károsodásokat enyhíti, esetleg megakadályozza, megszünteti, a kompenzálást, rehabilitálást támogatja. Elősegíti, nevelői aktivitásával eléri, hogy a sérült személyiségnek esélye legyen a társadalomba illeszkedni, annak kiegyensúlyozott életet élő tagja lehessen.
Ehhez a gyógypedagógiai szemlélet hívei szintén alapvetően fontosnak tartották, hogy a főiskolai képzés az iskolai nevelő és oktató munkára minél jobban, alaposabban készítse fel a hallgatókat. Ezt a hallgatók tág látókörének biztosításával igyekeztek megvalósítani.
A fentiekből kiderül, hogy a gyógypedagógiai pszichológia egyik forrástudománya, a gyógypedagógia, noha a neveléstudományok körébe tartozik, mégis autonóm: bármelyik oldaláról fogalmazzuk meg, sajátos funkciója, különleges a módszere, kialakult speciális elméleti rendszere és gyakorlata van. A gyógypedagógiai pszichológia másik forrástudománya a pszichológia egyértelműen és kétségtelenül önálló tudományág.
Általános gyógypedagógiai pszichológiai diszciplinák:
- gondolkodás
- személyiség
- munka
- fejlődés
- nevelés-oktatás
- szociál
- teszt
- érzékelés
- pszichoterápia
Speciális szakpszichológiák:
- értelmi fogyatékosok
- hallási fogyatékosok
- látási fogyatékosok
- testi-és mozgásfogyatékosok
- beszédsérültek
- értelmileg sérültek
A sérült állapot vizsgálatának két nagy területe:
- a fogyatékosok pszichés jelenségeire gyakorolt hatások vizsgálata (pszichés alkalmazkodás, fejlődés )
- környezeti hatások vizsgálata ( spontán: előítélet, tudatos: fejlesztés )
A gyógypedagógiai pszichológia CÉLJA:
- a sérültek segítése pszichológiai módszerekkel – a társadalomba való beilleszkedésben
Két nagy területe van:
- elméleti ( kutatás )
- szociálpszichológia
- személyiséglélektan
- általános lélektan
- fejlődéslélektan
- gyakorlati ( eredmények alkalmazása )
- nevelés-és oktatáslélektan
- munkapszichológia
- klinikai pszichológia
- pszichodiagnosztika
Tudományelméleti ága:
- ált. kérdésekkel foglalkozik
- vizsgálja, h. mi a tudomány célja, tárgya, részterületei
- Gyógypedagógiai fejlődéslélektan:
- vizsgálja a fejlődés ütemében történő elakadásokat, lemaradásokat – és h. ezek mennyire maradandóak
elve: kórosból → általánosba következtetés
- megismeri a kóros folyamatokat – ezáltal következtet a norm. fejlődésre
kutatási témái:
- megzavart anya-gyermek kapcsolat → ez hogyan befolyásolja későbbi interperszonális kapcsolatait
- biológiai és társadalmi tényezők szerepe a fejlődésben
- milyen következményekkel jár az elsődleges organikus sérülés – hogyan lehet megelőzni a következményeket
- szülői reakciómódok hatása a fejlődésre
- Fogyatékosok ált. pszichológiája:
- kutatja, h. az elsődleges sérülés:
o milyen elváltozásokat okoz a személyiségfejlődésben
o milyen hatása van a KOGNITÍV folyamatokra
- Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika:
- tartalmazza a megismerés módszereit és eljárásait
- csak KOMPLEX vizsgálattal ismerhető meg a gyerek
- ÁLTALÁNOS módszereket tartalmaz
- b.mely populációnál
- alkalmazható
- anamnézis
- megfigyelés
- körny.tanulmány
- SPECIÁLIS módszereket tartalmaz
- egy-egy fogyatékossági területre
- adaptált tesztek
- IQ-tesztek
- Snejders Omen – teszt
- Frostig-teszt
- Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan:
- a sérültek NEVELÉSÉNEK és OKTATÁSÁNAK pszichológiai megalapozása a cél
- két területe van:
- neveléslélektan:
- foglalkozik a családi nevelés kérdéseivel
- korai gondozással, neveléssel
- iskolai nevelési feladatokkal (jutalmazás, büntetés, motiváció)
- felnőttek szexuális nevelésével
- időskori fejlesztés lehetőségeivel
- oktatáslélektan:
- a speciális oktatáshoz nyújt pszichológiai segítséget
- tantárgypszichológiák kidolgozása
- egyes tantárgyak fejlesztési lehetőségei
- Gyógypedagógiai munkalélektan:
- a munka egészségtanával és patológiájával foglalkozik
- munkahelyi ártalmak és alkalmazkodás kérdéseivel
- Gyógypedagógiai szociálpszichológia:
- a TÁRSADALOM oldaláról vizsgálódik
- előítéletek leküzdése
- társadalmi magatartás
- „+” átformálása
- társadalmi attitűdök a fogyatékossággal szemben
- az Egyén oldaláról vizsgálódik
- gátló körülmények feltárása, mely gátolja a beilleszkedést
- akadályozott helyzet és másság megértése
- a feltűnőséggel párhuzamosan romlik a fogyatékosok megítélése
- A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA FOGALMA, TÁRGYA, RÉSZTERÜLETEI
- komplex tudomány
- azt vizsgálja, h. a sérült állapot – milyen hatást gyakorol a pszichés jelenségekre
Általános gyógypedagógiai pszichológiai diszciplinák:
- gondolkodás
- személyiség
- munka
- fejlődés
- nevelés-oktatás gyógypedagógiai pszichológia
- szociál
- teszt
- érzékelés
- pszichoterápia
Speciális szakpszichológiák:
- értelmi fogyatékosok
- hallási fogyatékosok
- látási fogyatékosok
- testi-és mozgásfogyatékosok pszichológiája
- beszédsérültek
- értelmileg sérültek
A sérült állapot vizsgálatának két nagy területe van:
- a fogyatékosok pszichés jelenségeire gyakorolt hatások vizsgálata (pszichés alkalmazkodás, fejlődés )
- környezeti hatások vizsgálata ( spontán: előítélet, tudatos: fejlesztés )
A gyógypedagógiai pszichológia CÉLJA:
- a sérültek segítése pszichológiai módszerekkel – a társadalomba való beilleszkedésben
Két nagy területe van:
- elméleti ( kutatás )
- szociálpszichológia
- személyiséglélektan
- általános lélektan
- fejlődéslélektan
- gyakorlati ( eredmények alkalmazása )
- nevelés-és oktatáslélektan
- munkapszichológia
- klinikai pszichológia
- pszichodiagnosztika
Tudományelméleti ága:
- ált. kérdésekkel foglalkozik
- vizsgálja, h. mi a tudomány célja, tárgya, részterületei
- Gyógypedagógiai fejlődéslélektan:
- vizsgálja a fejlődés ütemében történő elakadásokat, lemaradásokat – és h. ezek mennyire maradandóak
– elve: kórosból → általánosba következtetés
- megismeri a kóros folyamatokat – ezáltal következtet a norm. fejlődésre
– kutatási témái:
- megzavart anya-gyermek kapcsolat → ez hogyan befolyásolja későbbi interperszonális kapcsolatait
- biológiai és társadalmi tényezők szerepe a fejlődésben
- milyen következményekkel jár az elsődleges organikus sérülés – hogyan lehet megelőzni a következményeket
- szülői reakciómódok hatása a fejlődésre
- Fogyatékosok ált. pszichológiája:
- kutatja, h. az elsődleges sérülés:
- milyen elváltozásokat okoz a személyiségfejlődésben
- milyen hatása van a KOGNITÍV folyamatokra
- Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika:
- tartalmazza a megismerés módszereit és eljárásait
- csak KOMPLEX vizsgálattal ismerhető meg a gyerek
- ÁLTALÁNOS és SPECIÁLIS módszereket tartalmaz
↓ ↓
b.mely populációnál egy-egy fogyatékossági területre
alkalmazható adaptált tesztek
– anamnézis – IQ-tesztek
– megfigyelés – Snejders Omen – teszt
– körny.tanulmány – Frostig-teszt
- Gyógyp.ai nevelés-és oktatáslélektan:
- a sérültek NEVELÉSÉNEK és OKTATÁSÁNAK pszichológiai megalapozása a cél
- két területe van:
- neveléslélektan:
- foglalkozik a családi nevelés kérdéseivel
- korai gondozással, neveléssel
- iskolai nevelési feladatokkal (jutalmazás, büntetés, motiváció)
- felnőttek szexuális nevelésével
- időskori fejlesztés lehetőségeivel
- oktatáslélektan:
- a speciális oktatáshoz nyújt pszichológiai segítséget
- tantárgypszichológiák kidolgozása
- egyes tantárgyak fejlesztési lehetőségei
- Gyógyp. ai munkalélektan:
- a munka egészségtanával és patológiájával foglalkozik
- munkahelyi ártalmak és alkalmazkodás kérdéseivel
- Gyógyp.ai szociálpszichológia:
- a TÁRSADALOM és EGYÉN oldaláról vizsgálódik
↓ ↓
– előítéletek leküzdése – gátló körülmények feltárása, mely gátolja a
– társadalmi magatartás beilleszkedést
„+” átformálása – akadályozott helyzet és másság megértése
– társadalmi attitűdök a
fogyatékossággal
szemben
- a feltűnőséggel párhuzamosan romlik a fogyatékosok megítélése
- A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA HAGYOMÁNYOS ÉS KORSZERŰ SZEMLÉLETŰ KÉRDÉSEI
Gyógyp. ai pszichológia kezdetei:
- Ranschburg Pál – pszichológiai laboratóriuma – lelki jelenségek vizsgálata
- ép és kóros jelenségek vizsgálata
- fogyatékos és nem fogyatékos személyek összehasonlító elemzése
- érzékelés,-figyelem-, és emlékezetvizsgálatokhoz korszerű módszereket és eszközöket tervezett
Gyógyped.ai pszichológia hagyományos értelmezése:
- lelki jelenségek vizsgálata
- újabb kutatási eredményekkel megcáfolták a régebbi kutatási eredményeket
- vizsgálódási körük:: tankötelezettek, akik gyp.ai oktatásban részesültek
- cél: a gyógyp.-nak nyújtsanak segítséget a pszichés jelenségek megértéséhez és h. erre építhesse munkáját
- defekt-specifikus szemlélet: hiányosságokra épített, melyek hiányoztak v. nem jól működtek ( fogyatékosság-centrikus szemlélet ) → cél: szegregált oktatásra való kiválogatás
- diagnosztika célja volt: kiválogatás a HOMOGÉN tanulócsoportok létrehozása végett
- magyar képviselői: Nagy László, Vértes O. József, Schnell János
A II. világháború utáni helyzet:
- gazdasági-társadalmi változások
- HUMANISTA eszmék elterjedése → felértékelődött az emberi élet értéke → így a fogyatékosoké is
- figyelem irányult a hátrányos helyzetű csoportok felé → tolerancia légköre alakult ki
- ezekhez JOGI TÁMOGATÁS is kellett:
- ENSZ – Emberi és Gyermeki jogokról szóló deklarátuma
- deklarátum a szoc. fejlődésről és haladásról
- – az értelmileg retardáltak ált. és speciális jogairól szóló deklarátum
- azon jogok illetik meg őket, mint az épeket
- speciális képzéshez, oktatáshoz, neveléshez, rehabilitációhoz való jog
- anyagi biztonsághoz való jog
Fő tendenciák a szemléletváltozásban:
- az egész személyiség figyelembevétele, tanulmányozása ( „person first” )
- hangsúlyozza a dinamikus összefüggéseket a személyiségen belül
- alapjaiban zavart a szocializációs folyamat a fogy. személyeknél
- szociális hatásokat is ezért vizsgálja
- életkori határok kitágulása
- mind felfelé, mind lefelé kitolódik az életkori határ
- felnőttkor, időskor tanulmányozása
- korai felismerés, fejlesztés, gondozás tanulmányozása
- pozitív személyiségjegyek feltárása
- pozitívumokra való építés – mi az, amiben jó képességű, mire lehet építeni a kompenzáló, korrigáló eljárásokat
- más kritérium alapján minősül v.ki fogyatékosnak gyermek és felnőttk.ban
- gyermekkorban: intellektuális funkciók, tanulás akadályozottsága
- felnőttkorban: extraintellektuális funkciók, szociális inkompetencia
alapján minősül v.ki fogyatékosnak
- fogyatékossági határok megvonásának kérdése
- meddig fogyatékos v.ki?
- régen a határt meghatározta:
- társadalom önkényessége, toleranciája, elvárásai
- az elmaradott népesség és enyhe ért. Fogyatékosság között elmosódott a határ
- mai tendencia: széthúzódik a határ, szélesebb az ÁTLAG emberek sávja
- egyre nagyobb a szórás, mely érvényesül:
- NEGATÍV irányban – ennek oka:
- sok a szociálisan hátrányos helyzetű ember
- ma már nehéz a követelményeknek való megfelelés
- POZITÍV irányban – ennek oka:
- javuló szociális és nevelési feltételek
- megnőtt az információk felvételi lehetősége
- cél: h. minél kevesebben sodródjanak a fogy. Kategóriába → kevesebben stigmatizálódjanak
- normalizációs elv:
- a fogyatékosok életkörülményeit az épek körülményeihez kell közelíteni
- biztosítani kell a tanuláshoz, munkához, kultúrálódáshoz, szabadidő-eltöltéshez való jogukat
- érintkezés lehetősége az ép társakkal
- komplex megismerés elve:
- a sérült személyiséget komplexen kell szemlélni
- a személyiséget környezetével együtt kell alaposan vizsgálni
- a vizsgálatokba sok határtudományt kell bevonni
- homogenitás és heterogenitás elve:
- a populációban – heterogén a fogyatékosok köre
- kérdés az, h. van-e olyan szempont, amely alapján homogenitásra kell törekedni?
- Ha igen, milyen szempont alapján legyen homogén ez a csoport?
- A BÖRTÖNSZERŰ FRUSZTRÁCIÓS HELYZET – AZ INADAPTÁCIÓS SZEMÉLYISÉG DINAMIKÁJA
A fogyatékosok csökkentértékűségi érzése:
– ez Maslow szükséglet-hierarchiájának elmélete alapján érthető meg
– a fogyatékosok nehezen tudnak eljutni az önmegvalósításhoz – MERT:
– a fogyatékosság akadályozza a – lelki élet érvényesülésének vágyát
→ ebből az erős hátrányból kifolyólag → kompenzációra törekszik
– a kompenzációs folyamatból adódik a csökkentértékűségi érzés
A börtönszerű frusztrációs helyzet kialakulása:
– Lewin mezőelmélete alapján érthető meg
– minden történés – csak a személy és környezete egységében vizsgálható
Norm. alaphelyzet: személy és környezete kölcsönhatásban vannak egymással
SZEMÉLY ↔ KÖRNYEZET
Frusztrációs helyzet:
- egy motivációs jelleg v. helyzet a személyt a céltárgy felé löki → várakozási feszültség mozgósítja a személyt, h. a céltárgy felé mozduljon
- a céltárgy – pozitív felszólító jelleget vesz fel, mely érdekessé válik a személy számára
- SZEMÉLY + CÉLTÁRGY
motiváció
feszültség
- SZEMÉLY + CÉLTÁRGY
- a céltárgyat akadály veszi körül, elérhetetlenné válik a személy számára
- a feszültség → a meghiúsulás feszültsége lesz
↓
FRUSZTRÁCIÓ alakul ki a személyben
- a frusztráció AGRESSZÍVlevezetést nyer
- kifelé vezetődik le: bűnbakkeresés, élcelődés, tettlegesség, csúnya beszéd
- befelé vezetődik le: önvád
- frusztráció elviselése
Frusztráció – fogyatékosság esetén:
– STRUKTÚRÁLIS és DINAMIKAI különbségek észlelhetők ebben a helyzetben
↓ ↓
az akadály a sem a céltárgy, sem a környezet sok más ténye sem érhető el
személyt veszi körül
↓
ez a „börtönszerű
frusztrációs helyzet”
A „börtönszerű frusztrációs helyzet” következményei:
- az agresszió befelé vezetődik le:
- önvád
- önértékelési válság
- „kimenni a mezőből” tendencia:
- elhagyni ezt a helyzetet
- úgy tesz, mintha nem venne róla tudomást
- élményeit elbagatellizálja
- irrealitás világába való menekülés:
- téveszmék
- fantázia – világába való menekülés
A „börtönszerű frusztrációs helyzet” viselkedéses következményei:
- redukált v. áthelyezett célválasztás:
- olyan célt jelöl meg az eredeti céltárgy helyett, amit el tud érni
- alacsonyabb célt jelöl meg:
- ez Hoppe-elméletével – igényszint-mozgás elméletével kapcsolatos
- a folyamatos kudarcok hatására → igényszintünket alacsonyabbra helyezzük
- a folyamatos sikerek hatására → igényszintünket magasabbra helyezzük
- mindezeket az ÉNVÉDELEM céljából tesszük
- akadályhatárolta terület tágítása:
- a szakember, a fogyatékos személy egyre több készségét fejleszti, több ismerethez juttatja
- így segíti a fogyatékost, hogy egyre kevésbé kerüljön frusztrációs helyzetbe
- A SÉRÜLT ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT – ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK
Anya-gyermek kapcsolat:
- mindkét fél számára ösztönhelyzet
- veleszületett, ösztönös eredete van
- megnyilvánulási formája:
- gyermek részéről: sírás, szopási tevékenység
- anya részéről: szoptatás, megnyugtatás, karbavétel
- ha kettejük kapcsolata jól működik → feszültségoldó hatása van
- ha zavar van kettejük kapcsolatában → annak hatása mindkettőjüknél megnyilvánul
- a korai anya-gyermek kapcsolatban a nem verbális elemek játszanak fontos szerepet
- ANYA → metakommunikatív jelzésekkel tudja közölni a gyermekkel saját érzelmi állapotát
- GYERMEK → reagál ezekre a jelzésekre
- ha az anya kiegyensúlyozott, nyugodt → gyermeke is az lesz
- ha az anya feszült, zaklatott → gyermeke is az lesz
↓
probléma esetén megváltoznak a viselkedésárnyalatok
- anyai beszéd hangszíne → melyet jól érzékel a gyermek
Anya-gyermek kapcsolat fogyatékos gyermeknél:
- alapjaiban megzavarja az ösztönhelyzetet
- anomáliákat okoz kapcsolatukban
- az anya konfliktushelyzetbe kerül:
- két ellenirányú erő áll egymással szemben
- a sérült gyermek elutasítást vált ki az anyában, nem tudja elfogadni gyermekét – ami gyakran nem tudatos DE:
- mégis szeretnie kell, mert „egy anyának ez a dolga”
Megzavart anyai viselkedés konfliktushelyzete:
- 3.
ANYA GYERMEK
- 4.
- / szeretnie kell a gyermekét, ez saját elvárás az anyától, mert így szocializálódott
- / szeretnie kell a gyermekét, ez a közösségi norma, a közösség elvárása
- / nem tudja szeretni gyermekét, mert nem ilyenre vágyott
- / nem tudja szeretni gyermekét, mert a társadalom sem fogadja be megfelelő módon
A helyzetnek 3 megoldási módja van:
- nyílt elutasítás: az ellenoldali erő győz
- elhagyja, intézetbe adja gyermekét
- elfogadás: „szeretet-erő” győz
- rejtett erőtartalékai vannak az anyának
- családi háttér, apai támasz, eszmék, hit, vallás
- szakember segítsége – rehabilitációs konzultáns
- a spontán elfogadás ritka
- rejtett elutasítás: egyik erő sem elég erős
- úgy tesz, mintha elfogadná a gyermeket, de megmarad a belső elutasítás – mely nem tudatos
- ezt a gyermek megérzi → tüneteket produkál
- az anya – elhárító mechanizmusokat alkalmaz – hogy ezen érzéseit eltussolja
Elhárító mechanizmusok:
- gyermek fogyatékosságának eltagadása:
- a sérülés fokától függ, h. ez mennyire kivitelezhető
- nem hajlandó szembesülni a gyermek fogyatékosságával
- formái:
- teljes eltagadás
- részleges eltagadás:
- elbagatellizálja a problémát
- „majd kinövi”
- kevésbé látja súlyosnak a problémát
- Th: az elfogadásra kell koncentrálni, szakember segítsége szükséges
- felelősség másra hárítása:
- az anya célja az önbecsülés fenntartása
- ennek az az ára, h. más ember önbecsülését leszállítja → apa v. orvos hibáztatása, felelősség rájuk hárítása
- gyermek felruházása, nem létező képességekkel:
- mozgatórugója az anya önmaga értékének féltése
- észleli a fogyatékosságot, de megpróbálja enyhíteni a következményeit
- reakcióképzés:
- az elfojtott tudattartalmat – nem megfelelő viselkedéssel reagálja le
- ez valódi megoldást nem nyújt
- cél: önbecsülés védelme
- drága ajándékokkal halmozza el a gyermeket
- önbüntető életstílus:
- a reakcióképzés szélsőséges, súlyos formája
- életstratégiává válik a reakcióképzés
- az anya bünteti magát, mert fogyatékos a gyermeke
- lemond élete fontos dolgairól
- nem jár társaságba, emberek közé, csakhogy a gyermekkel lehessen
Ezen elhárító mechanizmusok létrejöhetnek:
- ha az elsőszülött gyermek fogyatékos
- ha az elsőszülött gyermek ép → a második gyermek fogyatékos
Sérült gyermeket nevelő családban az apa és testvérek helyzete:
- apáknál is észlelhetők ilyen tünetek, csak enyhébb formában, kisebb intenzitással ( ez az apa és anya eltérő attitűdjéből adódik – eltérő a viszonyulásuk )
- testvérek:
- kortárscsoportokhoz való ragaszkodásuk
- el szeretnének szigetelődni a családtól
- kicsúfolják őket a testvéreik miatt
- félnek attól, h. nekik kell majd ápolniuk testvérüket
- Th: családterápia, pszichoterápia
- az anyának nyújtott segítség PREVENCIÓ a gyermek számára – általa indirekt segítünk a gyermeknek
A szülők házassága:
- harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
- Gyermek születése után még erősebbé válik a házastársi kötelék
- erősíti kapcsolatukat a közös problémamegoldás
- nem harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
- menekülnek a problémák elöl
- vádaskodás
- házasság megromlása → válás
- munkába menekülés
- Th: házasságápolás = preventív gyermekvédelem
- a gyermeknek nagyon fontos, h. a szülők is szeressék egymást, ne csak külön-külön a gyermeket szeressék, mert ez kevés lenne önmagában
Dr. Hídvégi Márta vizsgálata 2002-ben:
- értelmi sérült gyermekek családi helyzetét vizsgálta:
- 60 családot vizsgált
- gyógypedagógusokat, gyp.-hallgatókat
- kollégiumi nevelőtanárokat
- tanítókat, tanárokat
- szülőket, gyermekeket ért hatásokat
- korai szocializációt
- szülői reakciómódokat, előítéletességet
- ki észlelte a fogyatékosságot ( 42% szülők, 37% orvos, 17% pedagógus )
- környezet reakciói, családtípusok:
- befelé típusú: beengedi a külső környezeti hatásokat, fontos számukra, alkalmazkodnak a negatív véleményekhez ( nem szerencsés típus )
- kifelé típusú: elhatárolódik küső környezetétől, nem engedi be a negatív külső hatásokat, nem fontos számukra a környezet reakciója
- házasság alakulása
- 46% u.olyan maradt a házasság
- 24% megerősödött a házasság
- 30% megromlott a házasság
- 5% válás
- szülők elhárító mechanizmusai
- eltagadás volt a leggyakoribb
- TANAK-os családban jellemzőek e mechanizmusok
- pedagógusok előítéletessége
- legelőítéletesebbek: ált. iskolai tanítók
- leginkább nem előítéletesek: gyp. Hallgatók
- konkrét javaslatok
- felnőttsége, munkába állása
- hogyan lesz családja
- fogyatékosság tényének közlése
- feldolgozhatatlan trauma a család számára
- A STIGMA PSZICHODINAMIKÁJA
- a stigmát ősidők óta használják – stigmatizálnak egyes személyeket
- negatív társadalmi hozzáálláshoz társul
- ilyen stigma pl. a negatív hozzáállás a fogyatékos emberrel szemben
közvetlen
STIGMA „ÉN-KÉP” – a stigma közvetett és
hatás közvetlen hatással van
az „én-kép”-re
↓
közvetett – a megbélyegzett személy
hatás „én-kép”-e átalakul
↓
megváltozott – kisebbségi érzése lesz
társadalmi magatartás
A stigmatizációra vonatkozó elméletek:
- biológiai –etológiai elméletek
- etológia – állati viselkedéssel foglalkozik
- biológiailag célszerű viselkedés, ha kiközösítjük társainkat
- a sérült egyed kiközösítése – halálra ítélése
- ez a viselkedés csak az állatvilágban fogadható el, emberek világában ezek nem alkalmazhatók
- Goffmann – stigma elmélete
- az elutasítást a csonkolással állította párhuzamba
- a stigma v.milyen erkölcsi bűnhöz társult ( aki lopott → levágták a kezét )
- a stigmatizáció – nemzedékről-nemzedékre hagyományozódik tovább
- Dinamikus elméletek csoportja:
- ezen elméletek alapja, h. a stigmatizált ember látványa, közelsége – az emberben szorongást kelt
- alaklélektan- Gestalt pszichológia
- a diszharmónikus formákra az emberek szorongással reagálnak
- ez velünk született tulajdonság
- a csecsemő sírással reagál egy torzult arcra
- szociális elmélet
- szociális magatartásunk bizonytalan, ha stigmatizált személlyel találkozunk
- észrevegyük-e fogyatékosságát, vagy ne?
- magatartásunk mesterkéltté válik → kellemetlen feszültség → így inkább elkerüljük ezeket a frusztrációt kiváltó helyzeteket
- szociális hátrányoktól való félelem
- ha fogyatékos emberrel találkozunk, lehet h. bennünket is „olyannak” látnak az emberek
- magyarázó elv
- azért kerüljük a fogyatékos személyeket, mert arra emlékeztetnek bennünket, h. ez velünk is megtörténhet
- ok: saját értékeink féltése
Én-kép változása a stigma hatására:
- az én-kép negatív irányban változik a stigmatizáció hatására – az én-kép „feed-back” mechanizmus alapján módosul:
- torz kép vetítődik vissza a fogyatékos személyről → így mindig negatívabb képet kap vissza magáról → ez épül be az én-képébe → a fogyatékos ember negatív beállítódása jön létre
- ez elleni védekezés módja → stratégiák alkalmazása
Sérült identitás legyőzésének stratégiái:
- stigma eltüntetésének kísérlete:
- a legkézenfekvőbb reakció, mely nem pozitív reakció
- nem szolgálja az alkalmazkodást
- sérült képességek fejlesztése:
- bizonyos mértékig pozitív alkalmazkodásnak tekinthető
- addig jó, amíg a funkció öröme motíválja
- épen maradt funkciók területén végzett kompenzáció:
- a vakoknál a tapintás v. az emlékezet fejlesztése
- Adler: A szervi csökkentértékűségről c. munkája – hogyan kompenzálja a sérült területet a személy
- valósággal való szakítás:
- negatív alkalmazkodás – menekül abból a világból, ahol a stigmájával együtt kell élnie
- kifejező eszközei: játék, ábrándozás, álmodozás, fantáziálgatás
- másodlagos haszon a stigmából:
- „betegségelőny”-nek is nevezhető
- Minden sikertelenségét a stigmájára fogja
- stigma átértelmezése:
- meggyőzi magát arról, h. így sokkal jobb, mintha nem lenne stigmája
- agresszív kapcsolatteremtés:
- rossz alkalmazkodási forma
- nem veszi figyelembe az épek finom metakommunikatív jelzéseit → nem akarja észrevenni, h. nem akarnak vele kapcsolatot létesíteni
- előre védekező visszahúzódás:
- nem meri magát kitenni a társadalom elutasításának
- saját köreiben mozog, visszahúzódik
- szigettársadalom létrejötte
- megkímélik magukat a kedvezőtlen, külső hatásoktól
- A FIZIKAI SÉRÜLÉS HATÁSA A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJÁRA
A gyermek eleve adott szociális kapcsolatai:
- anya-gyermek kapcsolat
- család: anya – gyermek – apa kapcsolat
- fontos szempont a családban:
- fizikailag ép állapot rendben legyen a gyermeknél
- a testi-és mozgásfejlődés van a központban
- ha ezek mind rendben vannak, akkor háttérbe is szorulnak
Fizikai sérülés esetén:
- fokozott figyelem irányul a sérülésre
- más, fontos tényezők szorulnak háttérbe ( pl. szociális kapcsolatok )
- fontos szempont a családban, h. hogyan lehet kompenzálni ill. fejleszteni a sérült funkciót
- a normális egyensúly eltolódik
- ikerpár vizsgálata, ahol az egyik sérült:
- a sérült gyermek felé kevesebb a korlát
- kevesebb szabálynak, feladatnak kell megfelelnie
- több türelem jut neki – jobban tolerálják viselkedését
- következmény:
- a sérült gyermek szociális fejlődése nem vesz megfelelő irányt
- sérül a szocializáció folyamata
- ezek a gyermekek nincsenek kitéve a szocializációs hatásoknak
- zavart a kortársközösségbe való bekerülésük
- nincs, vagy hiányos a szociális készségük
- kevés tapasztalattal rendelkeznek
- a társak negatív előítéleteivel találkoznak
Önkéntesen felvett szociális kapcsolatok:
- a fizikai sérülésnek KÖZVETETT és KÖZVETLEN hatásai vannak
↓ ↓
kapcsolatteremtő asszociációs
hatás hatás
kommunikáció társítjuk a jegyeket: szépség – jóság
zavara csúnya-gonosz
verbális, nonverbális
→ ez azt jelentené, hogy a fogyatékosság jellembeli hibával is társul?
Kép-preferencia teszt:
- 9-11 év közötti gyerekek körében történt vizsgálat
- 10 képet kapnak, u.a. a kisfiú van mindegyiken, csak más-más fogyatékossággal, + egy ép fiú képe
- feladat: preferencia-sorrend kialakítása, ki a legszimpatikusabb fiú
- eredmény:
- az a gyermek, akinek preferencia-eredménye leginkább egyezett a társadalom többi tagjának eredményével → ő központi figura a csoportban – vagyis: a társadalmi normákat leginkább ő sajátította el
- az a gyermek, akinek eredménye a legkevésbé egyezett a többségével → ő peremhelyzetben lévő gyermek – vagyis: ők azok, akik leginkább barátkoznak fogyatékos gyermekekkel
Felnőttek kérdőíves vizsgálata:
- fogyatékosokkal szembeni viselkedésüket vizsgálták
- többségük nem szívesen létesít kapcsolatot fogyatékos személlyel
- félnek a fokozott függőségtől
- a fogyatékos személyek – kötelezettséget jelentenek számukra
- domináns személyek:
- szeretik, ha mások függenek tőlük
- akkor nem szívesen barátkoznak fogyatékosokkal
- peremhelyzetben lévők:
- testi ügyesség terén gyengébbek
- ők szívesebben barátkoznak fogyatékosokkal
Akadályozottak kapcsolatkezdése:
- félnek a kapcsolatok kezdeményezésétől
- mellőzöttnek, visszautasítottnak érzik magukat
- úgy érzik, h. az épek viselkedése mesterkélt
- szeretik eltüntetni a fogyatékosokra jellemző stigmát
- interneten szeretnek ismerkedni, mert akkor elsősorban a belső jegyeiket adják ki, utána a külsőt
DAVIS – kapcsolatalakulásának szakaszai:
/ ép személy kapcsolatalakulása fogyatékos személlyel /
- látszólagos elfogadás: társadalmi norma miatt fogadja el a fogyatékost
- áthatolás: a személyes jellemvonásokra összpontosít, nem törődik a fogyatékossággal
- kapcsolat jobbítása: az ép személy az egész személyiséget látja – kompletten a fogyatékos személy pozitív és negatív tulajdonságait
Serdülőknél:
- fiúk: a fizikai funkciók elváltozásait utasítják el jobban
- lányok: a kozmetikai elváltozásokat utasítják el jobban
- A SÉRÜLT GYERMEK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK PSZICHODINAMIKAI FELTÉTELEI
Épek – személyiségkomponensének alakulása:
kedvező megfelelő
INGER semleges információ JÓ KOGNITÍV FEJLŐDÉS
kedvezőtlen felvétele szenzomotoros és
intellektuális kompetencia
érzés
/ kompetencia = hatékonyság, tudja uralni környezetét /
Fogyatékos személyek – személyiségkomponensének alakulása:
Kedvező torz v. hiányos ELÉGTELEN v.
INGER semleges információ MEGVÁLTOZOTT
kedvezőtlen felvétele KOGNITÍV FEJLŐDÉS
szenzomotoros és
intellektuális inkompetencia
– érzi és tudja magáról h.
nem elég hatékony
Épek – teljesítmény-motivációs személyiségkomponense:
PROBLÉMA a problémahelyzet sikerrel
FELADAT zárul, sikeres a feladat-
IGÉNYSZINT
megoldás -folyamatos sikerek
hatására feljebb rakja a
mércét
kompetencia-érzés = „hatékony, ügyes vagyok” érzés
Sérült gyermek- teljesítmény-motivációs személyiségkomponense:
PROBLÉMA sikertelen a probléma- IGÉNYSZINT
FELADAT illetve feladatmegoldás
kudarcélmény – inkompetencia érzés
– kevésbé hatékony a
gyermek
Épek kompenzáló szociális személyiségkomponense:
elfogadó → biztonságérzés → – kiegyensúlyozott
érzelmek
„OKÉ”-ÉRZÉS – autonómia
– függetlenség
helyeslő → jó lelkiismeret → – erkölcsi harmónia
– szociocentrizmus
KÖRNYEZETI / kp.-ban a szociális közeg /
ATTITŰD
viszonyulás
elismerő → értéktudat → – pozitív önértékelés
kitüntető → előnyös → adekvát szerepvállalás
megkülönböztetettség
érzése
Fogyatékos gyermek kompenzáló szociális személyiségkomponense:
szorongáselutasító → biztonságvesztés → érzelmi függőség
„NON- OKÉ”
ÉRZÉS
elítélő → rossz lelkiismeret → egocentrizmus
KÖRNYEZETI ATTITŰD
lekicsinylő → csökkentértékűségi → kompenzáció
érzés stigmatizáló → hátrányos → kompenzációs
megkülönböztetettség beolvadási vágy
érzése
– nem akar stigmatizált
lenni
- EMBERKÉP VÁLTOZÁSA A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIÁBAN
- EMBERKÉP:
Biológiailag sérült személy → pszichológiai sérülés → a sérült ember MÁS, ELTÉRŐ, mint az ép ember
- EMBERKÉP:
pszichológiai sérülés → ép és sérült biológiai állapotú ember
Ép személy – egyaránt lehet pszichológiailag sérült
- EMBERKÉP:
Sérült személy ép pszichológiai állapot – sérült biológiai állapotú ember is lehet ép pszichológiai állapotú Ép személy sérült pszichológiai állapot
Szociális mediáció, közvetítés útján – a szociális közeg hozza létre a pszichológiai sérülést, pszichés betegséget.
(SCHNEERSON, 1923; TÓTH Z., 1933; VÉRTES, 1940; DJACSKOV, 1947). DE-BESSE (1953)
Illyés Gyuláné, Illyés Sándor, Jankovich Lajosné, Lányi Miklósné
GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA Szerkesztette ILLYÉS GYULÁNÉ, Második kiadás AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1971