A pszichológus is ember

Skultéti-Szabó Katalin szerint a pszichológus és kliense között kialakított őszinteség összhangot teremt szinte minden probléma megoldásához. A személyes kapcsolat gyógyító erejére helyezi a hangsúlyt, nem a tanult módszerekre és technikákra. Kedvessége, lénye, figyelmessége megkönnyíti mindenki számára az együttes munkát. Vallja, a pszichológus is ember.

„Aki segítő szakmát választ, az részben azért teszi, hogy önmagát is építhesse egy életen át. Valójában, minden klienstől tanulok valami újat. Rengeteg tapasztalatra van szükség a gyakorlati gyógyító munkához, ezek a tapasztalatok is hozzájárulnak, hogy érzelmileg ne terheljen meg egy-egy eset vagy emberi sors. Eleinte nagyon megviselt néhány, annyira hogy nyomasztóan hatott az életemre. Szupervíziót kértem, azaz egy kolléga közreműködését a saját érzelmi viharaim pontos detektálására, a megoldás lehetséges módozataira. Ez nem ritkaság, bevett, kötelező gyakorlat a szakmánkban.

Az idők folyamán rájöttem, lennie kell a kliens és köztem egy összhangnak, egy csak általunk létrehozott bizalmi viszonynak, amiben könnyebb elvégezni a feladatokat. Nem lehet csak úgy, minden hozzáértés nélkül segíteni másokon, pontosan, tudatosan kell alkalmazni a hangsúlyokat és kerülni bizonyos területeket.

A pszichológia hasonló a sebészethez, tisztába kell lenni a lelki következményekkel. Természetesen létezik olyan, hogy nem tudunk megfelelően kapcsolódni egymáshoz, ilyenkor át kell irányítani a klienst másik szakemberhez, mivel nem lehetek mindenkinek egyformán szimpatikus. Az intő jeleket gyorsan észlelni kell, mivel érzelmekkel dolgozom. Állandóan monitoroznom kell önmagamat, nem vonódhatok be olyan ügyekbe, ami nem azén életem tartozéka.

Olyan is előfordult már, hogy félni kezdtem egy betegtől – eleinte nem hallgattam a belső hangra, felülemelkedtem rajta, összeszedtem a bátorságomat. Úgy véltem, ez csupán valami zavaró körülmény. Amikor a téveszmében szenvedő páciens hirtelen előállt azzal, hogy az első találkozásunk óta szeretne torkon ragadni, azonnal pszichiátert vontam a kezelésbe. Manapság már nem veszem félvállról, ha megjelenik bennem a félelem, hárítom az esetet.

A pszichológusnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem tud segíteni az, akinek nincs rendben a magánélete. Én biztos nem tudnék megfelelően koncentrálni…”

Ridikül Magazin után